Szeptember 18-án, vasárnap Berlinben, két héttel előtte pedig Mecklenburg-Vorpommern tartományban tartottak törvényhozási választásokat. (Berlinben helyhatósági választások is zajlottak, ezzel én most külön nem foglalkozom.) A voksolásokat megelőzően mind Németországban, mind idehaza sokan azt találgatták, hogy a menekültválsággal összefüggésben vajon mennyire büntetik meg a választók a két nagyobb kormánypártot: a kereszténydemokrata CDU-t, és a szociáldemokrata SPD-t, illetve mennyire erősödik meg a szélsőségesen menekültellenes AfD. A közvélemény-kutatásokkal most hosszabban nem foglalkozom, hiszen megtettem ezt már két hete, ugyanitt. Csupán összehasonítási alapként veszek elő néhány adatot.


2011-2016

deutschlandkarte2016_280.pngEddig – hasonlóan a szövetségi kormányhoz – mind a két tagállamban SPD és CDU alkotta nagykoalíció működött.

Mecklenburg-Vorpommern tartományban az SPD 23, a CDU 22, a Linke 13, az FDP 7, és az NPD 6 képviselője foglalt helyet a törvényhozásban. Berlinben 46 képviselőt adott az SPD, 39-et a CDU, 29-et a Zöldek, 19-et a Linke, és 15-öt a Kalózók, egy pedig függetlenként foglalt helyet a – részben helyhatósági szerepet is betöltő – képviselőházban.

Mecklenburgban az SPD-s Erwin Sellering a miniszterelnök (Ministerpräsident), a 2008-as helyi koalíciós válság óta. Berlinben pedig a szintén szociáldemokrata Michael Müller a kormányzó-polgármester (Regierender Bürgermeister), elődjének 2014-es lemondása óta.

Talán felmerül egyesekben, hogy mit is jelent ez a "kormányzó-polgármester" kifejezés, vagy tisztség. Hogy ez világos legyen számunkra, térjünk ki röviden Berlinre, a Berlin politikai berendezkedésére. Mint egy unitárius – vagyis egy központi hatalommal rendelkező – állam polgárai sokan nem igazán tudják értelmezni, mit is jelent egy szövetségi állam. Persze, az amerikai filmekben találkozunk ezzel rendszeresen, de az amúgy is egy igen csak másik történet.

Kezdjük rögtön az elején: a Német Szövetségi Köztársaság egy speciális szövetségi állam, amely 16 tartományból áll. Tizenhat egymással és a szövetségi szinttel (!) egyenrangú állam szövetsége, köztük három városállammal (Berlin, Bréma, Hamburg). Saját törvényhozással, miniszterelnökkel, kormánnyal. Amely 13 esetben teljesen elkülönül a helyhatóságok hierarchikus rendszerétől. A három városállam esetében viszont ennél még komplikáltabb a helyzet. De most maradjunk Berlinnél.

A német fővárosban az állami törvényhozás szerepét a Berlini Képviselőház (Abgeordnetenhaus of Berlin) tölti be, a miniszterelnök a már említett Kormányzó-polgármester (Regierender Bürgermeister), a kormány pedig az úgynevezett Berlini Szenátus (Berliner Senat). Amely átlagosan 8-10 főből áll, és a szenátorok alatt a legtöbb esetben szenátusi hivatal (Senatsverwaltung) is működik, ezek a minisztériumok. (Most itt a szenátus esetén tényleg felejtsük el az amerikai vagy francia szenátust, ez nem törvényhozási szerv, hanem végrehajtó.) Hogy kicsit még furcsább legyen számunkra ez a felállás, a kormányzó-polgármester két helyettesét polgármesternek nevezik... Miközben a legtöbb klasszikus helyhatósági feladatot a 12 kerületi önkormányzat (Bezirksverwaltung in Berlin) látja el.


A két választási rendszer

Mindkét államban a szövetségi szintről is ismert vegyes, "(meg)személyesített arányos" (Personalisierte Verhältniswahl) választási rendszer működik, kisebb eltérésekkel. Minden választópolgárnak két szavazata van. Ezeket egy egyéni körzet valamelyik jelöltjére, illetve zártlistákkal induló pártok egyikére adhatja le. A listás mandátumok kiosztásához a Hare/Niemeyer módszert alkalmazzák.

A számszerű választási küszöb mindkét esetben 5%, azonban kiszámításához Berlinben az érvénytelen szavazatokat is alapul veszik. Míg az északi tartományban nincs alternatív bejutási küszöb, addig a fővárosban használatos – a szövetségi szintről is ismert – alapmandátum-kikötés (Grundmandatsklausel). Amely az öt százalék alatti pártoknak is lehetővé teszi a listás mandátumkiosztásban való részvételt, egy egyéni körzet megnyerése esetén. (A Bundestag tagjainak választásakor ez a korlát 3 egyéni körzet.)

A választási ciklus – ellentétben a Bundestaggal – 5 év. A mecklenburg-elő-pomerániai tartományi parlament (Landtag Mecklenburg-Vorpommern) létszáma minimum 71, a berlini képviselőház (Abgeordnetenhaus of Berlin) legkevesebb 130 fős. Ebből mecklenburgban 36, berlinben 78 képviselőt választanak egyéni körzetekben.

berlin_listas_2016.pngA 2016-os berlini törvényhozási választások listás eredményei
(Forrás: http://wahlen-berlin.de)


2016 szeptembere

Szeptember elején Mecklenburg-Elő-Pomerániában (sic!) a választók 61,6 százaléka járult az urnákhoz, ami egy hajszálállal több mint 10%-os növekedést jelent az 5 ével ezelőttihez képest. Most vasárnap Berlinben 66,9%-os részvétel mellett zajlott a tartományi választás, ezt megelőzően 2011-ben 60,2% volt.

Mint már utaltam rá, előzetesen a legnagyobb várakozások az SPD, a CDU és az AfD eredményeit övezték. A két kormánypárt végül mindkét államban jóval gyengében szerepelt 5 évvel ezelőtti eredményéhez képest. Berlinben az SPD közel 7%-ot, Mecklenburgban 5%-ot veszített, ennek ellenére sikerült megőrizniük első helyüket. A közvélemény-kutatási eredményekhez képest a szociáldemokraták a fővárosban hozták az országos átlagot, Mecklenburg-Vorpommernben viszont jócskán felül teljesítették azt.

Abgeordnetenhaus von Berlin

SPD CDU Zöldek FDP Linke AfD
Közvélemény-kutatások 22-24% 18-19% 15-18% 5-6% 14-15% 13-14%
2011-es választás 28,3% 23,3% 17,6% 1,8% 11,7% -
2016-os választás 21,6% 17,6% 15,2% 6,7% 15,6% 14,2%
Országos közv.-kutatások
22-24% 32-35% 11-13% 5-7% 8-10% 11-15%

 

Landtag Mecklenburg-Vorpommern

SPD CDU Zöldek FDP Linke AfD
Közvélemény-kutatások 27-28% 20-22% 5-6% 2-3% 13-15% 21-23%
2011-es választás 35,6% 23,0% 8,7% 2,8% 18,4% -
2016-os választás 30,6% 19,0% 4,8% 3,0% 13,2% 20,8%
Országos közv.-kutatások
22-24% 32-35% 11-13% 5-7% 8-10% 11-15%


(Adatok: a közvélemény-kutatási eredmények az Allensbach, Emnid, Forsa, Forschungsgruppe Wahlen, GMS, Infratest dimap és az INSA összesített augusztusi-szeptemberi számai, a két választási adatsorban a listás eredmények olvashatóak.) 

A kereszténydemokraták a fővárosban 6%-ot veszítettek, ezzel történelmi mélypontot értek el. Északon 4%-ot. Mindkét államban az országos kutatási adatok nagyjából felét tudták csak produkálták. Ami természetesen a helyi viszonyokat figyelembe véve érthető, de Angela Merkelnek így is elég kellemetlen órákat okozott már, és fog is még valószínűleg. A CDU-ban óriási az elégedetlenség, a Bajor miniszterelnök, a CSU vezetője Horst Seehofer viszont valószínűleg elégedetten dőlt hátra foteljében látva az eredményeket. Remélve, hogy most majd Merkel változtat valamit. Aminek talán a mai napon már láthattuk is az első jeleit, a kancellár asszony nyilatkozatát hallgatva.

berlin_mandatumok_2016_500.pngA berlini képviselőház összetétele (Forrás: http://wahlen-berlin.de)

De térjünk át az AfD-re. Az Alternaive für Deutschland az elmúlt egy év legnagyobb nyertese. Az EU kritikus párt idegenellenes retorikájának felerősítésével az 5% körüli szintről stabilan 10% felé került a menekültválságnak köszönhetően. A mostani két tartományi választást megelőző öt választás mindegyikén könnyedén sikerült bekerülniük az állami törvényhozásokba. Több alkalommal 20% feletti eredménnyel! Mecklenburgban 20,8%-ot értek el, Berlinben – amely terep jóval kevésbé feküdt a pártnak – 14,2%-kal hozták az országos átlagot. Egy évvel a szövetségi alsóházi választások előtt jelenleg úgy fest, hogy 2013-al ellentétben könnyedén bekerülnek majd a Bundestagba is. Ami több szempontból megváltoztathatja majd a német pártrendszert. De ez egy másik történet...


mv_listas_2016.png

Mecklenburg-Vorpommern: listás szavazatok, illetve a változások 2011-hez képest (Forrás: http://wahlen.m-v.de)

A régebbi pártok közül – a két néppárton kívül – egyedül a Linke vette mindkét akadályt, és került be a két törvényhozásba. Keleti tartományok lévén 3-5%-kal felül teljesítették az országos átlagot. A fővárosban 4%-kal javítottak, a másik állami választáson 5%-ot rontottak 5 év alatt. A Zöldek Berlinben 2%-ot veszítettek ugyan, de így is magasan túlteljesítették az országos átlagukat, és viszonylag jól szerepeltek (15,2%). Viszont most már van egy a 16 tartományból, ahol nincsenek jelen a törvényhozásban... Az FDP a két érintett államban eddig nem volt bent, vasárnap ezen sikerült változtatni, egy 6,7%-os berlini eredménnyel. A nemzeti-liberálisok így már 9 tartományban képviseltetik magukat, és a közvélemény-kutatási adatokat figyelve várhatóan tagjai lesznek a következő Bundestagnak.

 mv_egyenik_2016.png

 Mecklenburg-Vorpommern: egyéni körzetek győztesei,
Piros - SPD, Fekete - CDU, Kék - AfD (Forrás: http://wahlen.m-v.de)

 

mv_mandatumok_2016.png

Mecklenburg-Vorpommern: a tartományi parlament összetétele
(Forrás: http://wahlen.m-v.de)


Koalíciók, kormányok

Mecklenburg-Vorpommern tartományban eddig (2011-2016 között) a képviselők 63%-a tartozott a kormánytöbbséghez. 2016 szeptembere után ez az arány 59%-ra zsugorodott. Azonban ez a többség bőven elég Erwin Sellering (SPD) miniszterelnök számára a folytatáshoz, az SPD-CDU nagykoalíció fenntartásához. Miután ebben az esetben már két hét eltelt a választások óta, így erről már tényként beszélhetünk: ez a koalíció folytatja, a veszteségek ellenére.

Berlinben sok tekintetben egészen más a helyzet. Michael Müller kormányzó-polgármester – nyugodtan kijelenthetjük – biztosan hivatalban marad. Azonban a nagykoalíció felbomlik. 2016-ig az SPD-CDU többségnek 57%-a volt – az ebben a ciklusban – 149 fős képviselőházban. A két párt együttes mandátumaránya az új – 160 fős – törvényhozásban 43%-ra olvadt (69 fő). A keleti tartományokban az SPD már több alkalommal kormányzott együtt a szocialista állampárt (a SED) utódszervezetével, a sok tekintetben – ma is – szélsőbaloldali Die Linke-vel.

Ezt nevezik rot-rot (vagyis piros-piros) koalíciónak. De hiába javított nagy mértékben a Linke 2011-es választási eredményeihez képest (11,5%-ról 16,6%-ra), az SPD már említett komoly veszteségei miatt a két baloldali párt mandátumszáma közel sem elég a kormányzáshoz. Így a Zöldek (Die Grünen) részvételére is mindenképpen szükség lesz. A három párt mandátumait összesítve 57%-kal rendelkező, viszonylag erős kormánytöbbség hozható létre. Így a közeljövőben 92 fős mandátumtöbbséggel rendelkező, rot-rot-grün kormánykoalíció fog alakulni Berlinben.

Legközelebb a német demokrácia témakörében a Szövetségi Elnök (Bundespräsident) szerepéről, illetve annak megválasztásáról (Bundespräsidentenwahl) szeretnék majd értekezni.

Címkék: Németország Berlin Demokrácia Külföld Választás Merkel Bevándorlás CDU SPD FDP AfD Mecklenburg-Vorpommern Die Linke Német tartományok


Szeptember 4-én (most vasárnap) parlamenti választásokat tartanak Mecklenburg-Vorpommern tartományban, illetve 18-án parlamenti és helyhatósági választásokat Berlinben. Ezen a két szeptemberi napon megválasztják Mecklenburg-Elő-Pomerániában (Sic!) a Landtag, illetve Berlinben az Abgeordnetenhaus (Képviselőház) tagjait. A létrejövő erőviszonyok alapján pedig eldől, hogy milyen kormányok alakulnak a következő 5 évre a két német államban. Jelenleg mind két helyen CDU-SPD, tehát kereszténydemokrata-szociáldemokrata nagykoalíció működik.

A Német Szövetségi Köztársaság egészére nézve az igazi nagy kérdés az, hogy a két megmérettetés során hány mandátumot szerez majd az – "ultra-konzervatív", bevándorló ellenes – Alternative für Deutschland (AfD). Egyúttal – mint a címben is utaltam rá –, Merkel (és a koalíciós partner SPD) befogadó menekültpolitikájáról is véleményt mondanak a választók.

Először nézzük meg a mostani erőviszonyokat, majd térjünk ki röviden az AfD-re (és az FDP-re), illetve írásom második felében hosszabban a közvélemény-kutatásokra, és ezáltal a várható eredményekre. Végül vessünk egy pillantást a két választási rendszerre.

merkel_2014-2016.pngAngela Merkel népszerűsége, 2014-2016
(Forrás: ARD, www.tagesschau.de)  

 

Jelenlegi erőviszonyok

Mecklenburg-Vorpommern (2011-2016)

Itt rendezik 4-én a választást. A parlament állandó létszáma 71 fő, melyből 36 képviselőt választanak egyéni körzetekben. 27 fő az SPD, 18 a CDU, 14 a Linke (Bal), 7 a Grüne (Zöldek), és 5 képviselő az NPD frakció tagja. A tartományt SPD-CDU alkotta nagykoalíció vezeti, a miniszterelnök Erwin Sellering (SPD).

mecklenburg-vorpommern-wappen2016.png

Berlin (2011-2016)

A berlini képviselőház (Abgeordnetenhaus) – amely törvényhozói és felsőbb helyhatósági feladatokat is ellát – minimálisan 130 főből áll. Melyből (fixen) 78-at egyéni körzetből választanak. A testület jelenleg 149-es fős. Amelyet 5 frakció alkot:  SPD 46, CDU 39, Grüne (Zöldek) 29, Linke (Bal) 19, Piraten (Kalózók) 15 fővel, és egy képviselő független. Mint már említettem Berlinben SPD-CDU koalíció működik, a kormányzó-polgármestert (Regierender Bürgermeister von Berlin) az SPD adja, Michael Müller személyében. Érdekeség, hogy a kormányzó-polgármester egyszerre kormányfő és helyhatósági vezető is (tehát, klasszikus polgármester), akit – a miniszterelnökökhöz hasonlóan – a képviselőház választ meg.

berlin-wappen2016.png

AfD

Mind két mostani szavazást a volt kelet-német tartományokban rendezik. (Persze, ne feledkezzünk meg Nyugat-Berlinről sem.) Így majd a várható és tényleges eredményeket vizsgálva fontos figyelembe vennünk, hogy az 1990-es újraegyesítés óta az "új tartományokban" (neue Bundesländer) mindig erősebben szerepeltek a szélsőséges pártok. A szocialista állampártból, a SED-ből létrejött Die Linke, ahogy a szélsőjobboldali szerveztek, mint a Republikaner, a DVU vagy az NDP.

Mecklenburg-Vorpommern tartomány palamentjében az NDP (Nationaldemokratische Partei Deutschlands) jelenleg is öt fős frakcióval rendelkezik. Bár majd látni fogjuk, hogy ennek megtartására a mostani választás után viszonylag kicsi az esélyük.

Az Alternative für Deutschland azok után, hogy a 2013-as szövetségi parlamenti választásokon (Bundestagswahl) mondhatni, hogy egy hajszállal (0,3%-kal) az 5 százalékos választási küszöb alatt maradt, mára mind a 16 tartományban biztos bejutónak számít, magasan a küszöb felett mérik. Ahogy szövetségi szinten is, 10-14%-kal.
A legutóbbi három, márciusban megtartott törvényhozási választásokon (Baden-Württemberg, Rheinland-Pfalz, Sachsen-Anhalt) az AfD 15,1%-ot, 12,6%-ot, illetve 24,2%-ot (!) szerzett.

Népszerűségük nagymértékű növekedéséhez természetesen nagyban hozzájárult a "menekültválság". A magát nemzeti-konzervatívként meghatározó párt az egyetlen olyan releváns német politikai erő, amely határozottan kiáll a menekültek/bevándorlók befogadása ellen. 2016 szeptemberéig az 1845 kiosztott helyi törvényhozási mandátumból 102-öt az AfD politikusai töltenek be. Az utóbbi hónapok adatai alapján borítékolható, hogy ez a szám nőni fog. Hiszen mostanáig a két érintett parlament egyikében sem voltak jelen.

FDP

Magyar viszonylatban kicsit meglepő módon a Freie Demokratische Partei azok után, hogy 2013-ban hatvannégy év után kiesett a szövetségi alsóházból nem tűnt el a német politikai palettáról. Sőt, az FDP-t szövetségi szinten most már több mint egy éve stabilan a bejutási küszöb felett mérik. Augusztusban 5 és 7,5% között. A tartományokat tekintve kicsit árnyaltabb a kép. A fél éve tartott három választás során két tartományban könnyedén sikerült teljesíteni a küszöböt (8,3-6,2%), míg a harmadik esetében csupán 0,1% hiányzott. Most Mecklenburgban valószínűtlen a párt bejutása, viszont Berlinben valószínűnek tűnik a siker. A fővárosban mindegyik közvélemény kutató legalább 5%-on mérik a nemzeti-liberálisokat.

 

Közvélemény-kutatási eredmények

 

Mecklenburg-Vorpommern

A tartományban viszonylag nagy többséggel (71-ből 45 mandátummal) kormányzó nagykoalíciónak komoly esélye van a folytatásra. Annak ellenére, hogy mindkét néppárt – de elsősorban az SPD – vesztett népszerűségéből.

mecklenburg-vorpommern.png

Az augusztusi felmérések adatai. A táblázat utolsó sorában a 2011-es választási eredmények.
(Forrás: wahlrecht.de)
 

A CDU helyben jóval az országos népszerűsége alatt teljesít, míg a szociáldemokraták némileg a felett. De együtt így is hozzák a 48-50%-ot, amely az egyéni körzetekben eredményezni fog annyi plusz mandátumot, hogy az elegendő legyen. Tehát, a kormányzati váltás valószínűtlen. A zöldek a szövetségi szinten mért népszerűségük nagyjából felét hozzák az észak-keleti államban. Az FDP bejutása igen valószínűtlen. A Linke várhatóan nem tudja megismételni 5 évvel korábbi, – keleti tartomány lévén – átlagos eredményét. Sejthető, hogy az itt különösen megerősödő AfD tőlük is jócskán gyűjtött szavazókat. Ennek ellenére 25%-os eredmény alatt az Alternative für Deutschland koalíció-képtelensége miatt legfeljebb a legerősebb ellenzéki párt szerepét töltheti majd be a következő ciklusban.

 

Berlin

Az utóbbi hónapok számait vizsgálva a fővárosban nagyobb esély mutatkozik a kormányzati változásra. A kereszténydemokraták (CDU) itt is elmaradnak – mint egy 10%-kal – az országos eredményüktől. A szociáldemokraták (SPD) viszont hozzák azt, még ha várhatóan némileg el is maradnak az előző berlini választási eredményeiktől. A zöldek (Grüne) több másik tartományhoz hasonlóan itt is elég erősek. (Ne feledjük, hogy márciusban Baden-Württembergben 30%-kal győzni is tudtak, amivel miniszterelnököt is állíthattak.)  A szövetségi szinten mért eredményük nagyjából másfélszeresét hozhatják Berlinben. Itt is sokat számítanak majd az egyéni körzetek eredményei. Akár SPD-Grüne kormány is alakulhat szeptember végén. De ebbe a kérdésbe az utódpárt, a Linke is könnyen beleszólhat. Várhatóan 4-5 százalékkal túlteljesíthetik az 5 évvel ezelőtti eredményüket. Ami azt is jelentheti, hogy úgynevezett piros-zöld-piros (rot-grün-rot) koalíció is alakulhat.

berlin.png

Közvélemény-kutatási adatok. Az utolsó sorban az előző választás eredményei.
 (Forrás: wahlrecht.de)

Az AfD a városállamban kicsivel az országos átlag felett teljesít, de itt a kiegyenlített erőviszonyoknak köszönhetően nem a következő években nem lesznek komoly tényezők. De várjuk meg mennyi a rejtőzködő szavazó. Nagy valószínűséggel az FDP visszakerülhet a berlini törvényhozásba, mindegyik intézet huzamosabb ideje öt százalék felett méri a pártot.  

 

Németország

Mint érzékelhettük az eddig tárgyalt tartományok adataiból is, az AfD az elmúlt egy évben országos és – koalícióképtelensége ellenére – meghatározó szereplője lett a német politikának. Mind a 16 tartományban jóval a választási küszöb felett mérik, és egy most vasárnap rendezett szövetségi választásokon is könnyedén bekerülne a Bundestagba. Ezzel érezhetően megváltozott a német pártrendszer. (Hasonló változást a nemzeti-liberálisok jövő szeptemberi a szövetségi alsóházba történő visszakerülése jelenthet.)

A nagykoalíciót vezető CDU országosan őrzi az év januárjára beállít népszerűségét, 33-34% körül mozogva. Az SPD 2-3%-ot veszített az elmúlt fél évben, jelenleg 22-23%-on állnak. A zöldek – a szokásosnál némileg gyengébb – 2013-as 8%-os szereplésük után az azt követő években 10%-on stabilizálódtak. Az elmúlt hónapokban azonban kisebb növekedésnek indultak, meglátjuk, hogy ez hogyan alakul a következő egy évben. Az FDP, lassan egy éve újra biztos bejutónak számít a Bundestagba, hat százalék körüli eredményeket produkálva.

szovetsegi_2016aug.png

A pártok népszerűsége országosan. Pirossal jelölve a legfrissebb adatok.
Az utolsó oszlopban a 2013-as Bundestagswahl végeredményei.
(Forrás: wahlrecht.de)
 

 

Mint már a bevezetőben is utaltam rá, ez a választás Angela Merkel kancelláról is szól. Merkel népszerűsége – ugyan kárpát-medencei viszonylatban egyáltalán nem alacsony – több éves mélyponton van. Míg a 2013-as újabb kormányzati ciklusa elején 70 százalék felett volt, mostanra 45 százalék alá süllyedt. (Lásd a fenti infratest adatokat.) Szeptember második felére ki fog derülni, hogy ez a népszerűségvesztés hogyan konvertálódik majd szavazatokká, és mit jelent majd helyben a CDU/CSU-ra nézve, illetve országosan. Ahogy azt is megtudjuk, hogy a – merkeli bevándorlási-politikát nagyban támogató – koalíciós partner, az SPD tekintetében mit gondolnak a választók. Maradhat-e a két tartományban a szociáldemokrata miniszterelnök. A mostani események nagyban befolyásolják az AfD és az FDP jövőjét is, és ezáltal a német német pártrendszer alakulását. Ne felejtsük el, hogy egy év múlva szövetségi választások lesznek.

 

deutschlandkarte2016.png

 

(Meg)személyesített arányos választási rendszer

Mind két tartományban a szövetségi szintről is ismert vegyes, úgynevezett személyesített, vagy megszemélyesített arányos választási rendszer működik. Pártlistákkal és egyéni körzetekkel. Melyek esetében a (zárt) pártlistákra leadott szavaztok dominálnak. (Tehát, a magyar rendszertől eltérően – amely az egyik komoly különbséget jelenti a két szisztéma között – a listás és egyéni szavazatok alsóbb szinten sem függetlenek egymástól.) Mind két rendszerben a mennyiségi választási küszöb 5%. Apró, de fontos különbség, hogy Berlinben a küszöb számításakor a leadott, de érvénytelen szavaztok is beszámításra kerülnek. E mellett a berlini választás esetén az öt százalékos küszöb mellett létezik – a Bundestag tagjainak megválasztása során szintén használatos – alapmandátum-kikötés. Ami azt jelenti, hogy az a párt is részesülhet a listás mandátumok kiosztásában, amely nem érte el a mennyiségi küszöböt, de legalább egy egyéni mandátum szerzett. Mecklenburg-Vorpommern tartományban nem létezik ez az alternatív választási küszöb. Mind két esetben a listás mandátumok kiosztása a Hare/Niemeyer módszerrel történik.

 

Címkék: Politika Németország Demokrácia Külföld Választás Merkel Bevándorlás CDU SPD FDP Kereszténydemokrata AfD Die Linke Német tartományok

 

2016. március 13-án, vasárnap három német tartományban, (Baden-Württemberg, Rheinland-Pfalz illetve Sachsen-Anhalt) államban tartottak törvényhozási választásokat. Két héttel ezelőtt már írtam erről, akkor elsősorban a közvélemény-kutatási adatokra koncentráltam. Az adott pártok 2011-es választási eredményeinek és az utóbbi időben mért népszerűségének összehasonlításával, illetve a tartományi törvényhozások jelenlegi összetételével foglalkoztam.

A következőkben vetünk egy pillantást a regnáló tartományi vezetőkre és kormányaikra, az érintett választási rendszerekre, majd röviden megvizsgáljuk a megmérettetések előtti utolsó kutatási eredményeket. Végül megnézzük a mandátumbecsléseket illetve az előzetes választási eredményeket, és rövid helyzetértékeléssel zárunk. Kétségtelenül a mostani három megmérettetés főszereplői az AfD, az FDP és a CDU.

deu_lander.png

2011-2016

Baden-Württemberg

Parlament összetétele: CDU 60 mandátum, Zöldek 36, SPD 35 mandátum, FDP 7 mandátum

Miniszterelnök (Ministerpräsident): Winfried Kretschmann (Bündnis 90/Die Grünen)


Rheinland-Pfalz

Parlament összetétele: SPD 42 mandátum, CDU 41, Zöldek 18 mandátum

Miniszterelnök (Ministerpräsident): Malu Dreyer (SPD)


Sachsen-Anhalt

Parlament összetétele: CDU 41 mandátum, Baloldal (Die Linke) 29, SPD 26, illetve Zöldek 9 mandátum

Miniszterelnök (Ministerpräsident): Reiner Haseloff (CDU)

 

Pártok

  • Christlich Demokratische Union Deutschlands - CDU (kereszténydemokrata)
  • Sozialdemokratische Partei Deutschlands - SPD (szociáldemokrata)
  • Bündnis 90/Die Grünen - B'90/Die Grüne (zöldbaloldal)
  • Die Linke (demokratikus szocialista)
  • Alternative für Deutschland - AfD (nemzeti-konzervatív, jobbpopulista)
  • Freie Demokratische Partei - FDP (nemzeti-liberális)

 

Közvélemény-kutatási adatok

Az előző hetekben a közvélemény-kutatási adatokban nem mutatkoztak nagyobb változások, a pártok népszerűségére vonatkozóan. A CDU várható eredményei mindhárom tartományban néhány százalékos eltérést mutatnak csupán az országos átlagoshoz képest, míg az SPD két államban sokkal rosszabb, egy helyen pedig a szövetségi szinten mért adatokhoz képest sokkal jobb eredményre számíthat.

Figyelemre méltó, hogy a Zöldek (B’ 90/Die Grüne) továbbra is milyen erősek Baden-Württemberg tartományban, Németország második legtöbb szavazójával rendelkező tagállamában, ahol 2011 óta Winfried Kretschmann (Die Grünen) vezette Zöldek-SPD koalíció működik. Itt a zöldek országos népszerűségének háromszorosát mérik a közvélemény-kutatók.

Míg a másik két, most választó német államban a Bündnis 90/Die Grünen gyengébb szereplés esetén akár még frakció nélkül is maradhat.

Az FDP-nek, a német nemzeti-liberális pártnak – az általam sokszor emlegetett, szövetségi szintről történő 2013-as kiesésük után – most úgy fest két tartományban mindenképpen lesz parlamenti képviselete, és a harmadikban sem reménytelen az 5%-os választási küszöb teljesítése.

A 2013-ban létrejött, ultra-konzervatív, egyes kérdésekben – pl. menekült válság – szélsőséges nézeteket képviselő Alternative für Deutschland (AfD) bejutása mindhárom tartományban biztosnak látszik. Az Alternatíva Németországnak azok után, hogy az előző, 2013-as szövetségi parlamenti választásokon hajszál híján nem került be a Bundestagba, mostanra megduplázta fél ével ezelőtti – jellemzően küszöb feletti – népszerűségét. Most két tartományban is ennek a 10 százalék körüli népszerűségnek a letükrözésére számíthatunk, miközben Sachsen-Anhaltban ennek akár a dupláját is kaphatja a párt, egyes mérések szerint az adott tartományban közel 20%-on állnak. Az AfD tehát háromból három tartományban mindenképp biztos bejutónak számít.

Ellentétben a szélsőbaloldali Die Linke („A Bal”) adataival, várható eredményével. A két nyugat-német tartományban igen valószínűtlennek látszik a Linke bekerülése a törvényhozásba. Sachsen-Anhaltban viszont – szintén – 20% körül mérik a pártot. Ami néhány százalékkal kevesebb ugyan a 2011-es eredménynél, de még így is országosan kimagaslónak számít. Még akkor is, ha egy volt keleti tartományról beszélünk, és – a PDS-en keresztül áttételesen ugyan, de –  és a kelet-német állampárt, a SED utódpártjáról.

 

Legfrissebb német közvélemény-kutatási adatok (2016. márc.)

 

CDU*

SPD

Zöldek

FDP

Linke

AfD

Egyéb

Baden-Württemberg

27-30%

12-16%

32-33%

6-8%

3-4%

11-13%

3-4%

Rheinland-Pfalz

35-36%

32-36%

5-8%

5-7%

3-4%

9-10%

2-6%

Sachsen-Anhalt

29-32%

14-18%

5-6%

4-5%

19-21%

17-19%

4-7%

Országos (D)

32-36%

23-24%

10-11%

5-6%

9-10%

10-11%

4-6%

*Szövetségi szinten a CDU/CSU pártszövetséget együtt mérik.

(Adatok: Allensbach, Emnid, Forsa, Forschungsgruppe Wahlen, GMS, Infratest dimap, INSA)



Választási rendszerek a három államban

A most választó tartományok közül Baden-Württemberg választási rendszere lóg ki legjobban a sorból. Ez gyakorlatilag – az arányokat nem tekintve – megegyezik az 1949-es, első német szövetségi választások szisztémájával. A választópolgároknak egy szavazata van, amelyet egy klasszikus "(meg)személyesített arányos választási rendszer" adhatnak le, amely tulajdonképpen egy egyszerű többségi rendszer egyfajta kompenzációs listával. Az egy egyéni jelöltre leadott szavazatok alapján osztják ki a (listás) mandátumokat a választási küszöböt jelentő 5%-os szavazatmennyiséget elért pártok között. A törvényhozás létszáma 120 fő, ebből 70-et választanak direktben, egyszerű többséggel. 1996 óta 5 éves a parlamenti ciklus, azt megelőzően normál esetben 4 év volt.

Összefoglalva tehát: Baden-Württembergben egy erős szavazattal rendelkezik minden választó, nagy jelentősége van az egyéni jelölteknek, a rendszer azonban mégis vegyes, hiszen valamivel kevesebb mint a mandátumok felét lehet egyéni körzetből megszerezni, de a listás mandátumokat az egyéni jelöltekre adott szavazatok alapján osztják ki.

Sachsen-Anhaltban a szövetségi törvényhozáshoz hasonlóan (meg)személyesített arányos választási rendszer működik zárt listákkal. A képviselők nagyjából felét egyéniben, a másik felét pártlistákon választják. A választási küszöb 5%. Egy 2006 óta zajló, több lépcsős helyi reformfolyamat keretében – többek között – a tartományi parlament létszámát is csökkentik. A 2001-ben még (min.) 99 fős törvényhozás 2016-tól már csak (min.) 87 fős lesz, amelyből 43 képviselőt választanak közvetlenül, egyéni körzetekben. 2006-ig a tartományban a választási ciklus hossza a jelenlegi 5 évvel szemben 4 év volt.

1987-ig tisztán arányos, listás rendszer működött Rheinland-Pfalzban, azóta itt is vegyes szisztéma van, (meg)személyesített arányos választási rendszer működik zárt listákkal. Vagyis a tartomány polgárainak két szavazatuk van, egyet adhatnak egyéni jelöltre, egyet pártlistára. A mandátumszerzéshez a pártoknak itt is el kell érniük az 5%-os szavazatarányt. A törvényhozás (min.) 101 főből áll, ebből 51-et osztanak ki egyéni körzetekben. A törvényhozási ciklus itt is 5 év.

 

Első becslések...

Hivatalosan 18 órakor mindenhol véget ért a szavazás.

 

CDU

SPD

Zöldek

FDP

Linke

AfD

Baden-Württemberg

27,5%

12,8%

32,1%

8%

-

12,5%

Rheinland-Pfalz

32,5%

37,3%

5,4%

6,2%

-

10,8%

Sachsen-Anhalt

29,2%

11,6%

5,4%

5%

16,9%

22,8%

(Forrás: ARD-ZDF)

 

Előzetes választási eredmények

Igen magas részvétel mellett zajlottak mindhárom tagállamban a választások. Baden-Württemberg és Rheinland-Pfalz tartományokban egyaránt 70,4%-os (!) volt a részvétel, Sachsen-Anhaltban 61,1%. 

 

CDU

SPD

Zöldek

FDP

Linke

AfD

Egyéb

Baden-Württemberg

27%

12,7%

30,3%

8,3%

2,9%

15,1%

3,7%

Rheinland-Pfalz

31,8% 36,2% 5,3% 6,2% 2,8% 12,6% 5,1%

Sachsen-Anhalt

29,8% 10,6% 5,2% 4,9% 16,3% 24,2% 9,1%

 (Forrás: Landeswahlleiter)

Ha összehasonlítjuk az elmúlt hetekben készült felméréseket, illetve az előzetes eredményeket, láthatjuk, hogy nem történt nagy meglepetés, viszonylag jól sikerült "megjósolni" az erőviszonyokat.

A címben azt írom, hogy változóban a pártrendszer. A mostani három választás legnagyobb jelentősége ugyanis véleményem szerint ebben rejlik. Amely megállapítás mind a most választó tartományok tekintetében – részben a most történteknek köszönhetően –, mind szövetségi szinten igaznak látszik.

Az AfD bekerülése, illetve általános megerősödése nem csak azért jelent változást, mert ezáltal – legalább – eggyel több párt került be mindegyik törvényhozásba, hanem azért is érdekes, mert rengeteg eddig passzív szavazót, általában "nem szavazót" sikerült megmozgatniuk. A több tekintetben érvényes rendszer-, illetve elit ellenességük jól érvényesül populista, sok tekintetben igen egyszerű válaszaikkal. Amely "tünet együttesre" a régebbi, bevett pártok jelenleg még nem találják az ellenszert. Néhány éven belül eldől majd, hogy az AfD megerősödése csupán időleges jelenség, vagy egy új korszak hajnalát jelenti, legyen szó akár AfD, akár más szélsőséges pártok hosszabb távú parlamenti jelenlétéről. A következő években azonban mindenképpen hatással lesz a pártrendszerre(ekre), illetve a német politikára általában is, az AfD mostani és következő időszakbeli szereplése. Ahogy a párt 24 százalék feletti eredménye Sachsen-Anhalt tartományban máris alaposan megnehezítette az ottani kormányalakítást.

Az FDP három tartományból kettőben magabiztosan tudta átlépni az 5%-os küszöböt. Baden-Württembergben ráadásul 8,3%-kal, – az előzetes eredmények szerint – a harmadikban, Sachsen-Anhaltban is csupán 0,1% hiányzott a sikerhez. Ez az eredmény nem csak a párt további helyzetére, jövőjére, de ezzel összefüggésben a pártrendszerekre is jelentős hatással lesz. Mind a tartományok, államok, mind pedig a szövetségi szinten. Egyre jobban lehetségesnek látszik az is, hogy a német alsóházban (Bundestag) a CDU/CSU pártszövetség visszakaphatja potenciális koalíciós partnerét, ami önmagában is fontos tényezőt jelentene a dolgok alakulására nézve.

Mind a német, mind a magyar sajtóban elsősorban a CDU visszaeséséről írnak, beszélnek a most vasárnapi választások kapcsán. A migráns válságnak szerintem is komoly befolyása volt az eredményekre, azonban azt is látni kell, hogy gyakorlatilag – ha más-más hangsúllyal is, de – a bevett pártok mind támogatták, támogatják Németország jelenlegi befogadó politikáját. Ezt láthatjuk is a számokban. Az SPD két tartományban is katasztrofális eredményt ért el. De arról sem szabad megfeledkeznünk, hogy például a Baden-Württemberg tartományban nyertes zöldek talán a legnagyobb támogatói a menekültek befogadásának. Mégis győzni tudtak. Tehát, ha precízek akarunk lenni, akkor a CDU nem saját tartományi eredményeihez viszonyítva (Baden-Württemberg 2011:39% 2016:27%, Rheinland-Pfalz 2011: 35,2% 2016:31,8%, Sachsen-Anhalt 2011:32,5% 2016:29,8%) szenvedett nagy vereséget, hanem a 2013 szeptemberi, szövetségi szinten, tehát a Bundestagwahl során szerzett 41,5%-hoz képest.

Előzetes eredmények, mandátumarányok, nyereségek és veszteségek:

Baden-Württemberg

(Forrás: tagesschau.de)

Rheinland-Pfalz

 (Forrás: tagesschau.de)

Sachsen-Anhalt

(Forrás: tagesschau.de)

 

 Mandátumszámok a három tartományi törvényhozásban:

osszesitve_201603.png

(Forrás: Landeswahlleiter)

 

Figyelembe véve, hogy a pártok meg sem közelítették az abszolút többséget, illetve, hogy az AfD, valamint a Linke nem kormányképes, így hosszú kormányalakítási folyamatokra számíthatunk. Amely keretében szinte bármilyen színezetű, összetételű kormányok alakulhatnak, a mandátumszámok függvényében.

Talán legnagyobb esélye a maradásra Winfried Kretschmann Baden-Württemberg-i zöld miniszterelnöknek van. De itt a CDU is mindent megtesz, hogy inkább CDU-SPD-FDP kormány alakuljon. Rheinland-Pfalzban pedig pont a Grünen nagyszámú mandátumvesztése okoz gondot, az SPD-Zöld kormány – egymagában – semmiképpen nem folytathatja munkáját. A legnagyobb a tanácstalanság Sachsen-Anhalt tartományban. Az SPD itteni összeroppanása miatt a nagykoalíció folytatására nincs esély, az FDP egyedül – egy tízed híján – itt nem jutott be, a két kormányképtelen politikai erő, a szélsőbal Linke továbbra is viszonylag nagy mandátumszámmal rendelkezik, a szélsőjobb AfD pedig itt érte el eddigi legjobb eredményét.
Jelenleg az AfD már a 16-ból 8 tartományban jelen van törvényhozási szinten is, a legközelebbi német választások szeptemberben lesznek, először Mecklenburg-Vorpommern tartományban majd Berlinben.  

 

2-poster.jpg

Baden-Württemberg (2016)

 

Címkék: EU Politika Németország Külföld Választás Bevándorlás CDU SPD FDP Kereszténydemokrata AfD Die Linke Német tartományok