2016. március 13-án, vasárnap három német tartományban, (Baden-Württemberg, Rheinland-Pfalz illetve Sachsen-Anhalt) államban tartottak törvényhozási választásokat. Két héttel ezelőtt már írtam erről, akkor elsősorban a közvélemény-kutatási adatokra koncentráltam. Az adott pártok 2011-es választási eredményeinek és az utóbbi időben mért népszerűségének összehasonlításával, illetve a tartományi törvényhozások jelenlegi összetételével foglalkoztam.

A következőkben vetünk egy pillantást a regnáló tartományi vezetőkre és kormányaikra, az érintett választási rendszerekre, majd röviden megvizsgáljuk a megmérettetések előtti utolsó kutatási eredményeket. Végül megnézzük a mandátumbecsléseket illetve az előzetes választási eredményeket, és rövid helyzetértékeléssel zárunk. Kétségtelenül a mostani három megmérettetés főszereplői az AfD, az FDP és a CDU.

deu_lander.png

2011-2016

Baden-Württemberg

Parlament összetétele: CDU 60 mandátum, Zöldek 36, SPD 35 mandátum, FDP 7 mandátum

Miniszterelnök (Ministerpräsident): Winfried Kretschmann (Bündnis 90/Die Grünen)


Rheinland-Pfalz

Parlament összetétele: SPD 42 mandátum, CDU 41, Zöldek 18 mandátum

Miniszterelnök (Ministerpräsident): Malu Dreyer (SPD)


Sachsen-Anhalt

Parlament összetétele: CDU 41 mandátum, Baloldal (Die Linke) 29, SPD 26, illetve Zöldek 9 mandátum

Miniszterelnök (Ministerpräsident): Reiner Haseloff (CDU)

 

Pártok

  • Christlich Demokratische Union Deutschlands - CDU (kereszténydemokrata)
  • Sozialdemokratische Partei Deutschlands - SPD (szociáldemokrata)
  • Bündnis 90/Die Grünen - B'90/Die Grüne (zöldbaloldal)
  • Die Linke (demokratikus szocialista)
  • Alternative für Deutschland - AfD (nemzeti-konzervatív, jobbpopulista)
  • Freie Demokratische Partei - FDP (nemzeti-liberális)

 

Közvélemény-kutatási adatok

Az előző hetekben a közvélemény-kutatási adatokban nem mutatkoztak nagyobb változások, a pártok népszerűségére vonatkozóan. A CDU várható eredményei mindhárom tartományban néhány százalékos eltérést mutatnak csupán az országos átlagoshoz képest, míg az SPD két államban sokkal rosszabb, egy helyen pedig a szövetségi szinten mért adatokhoz képest sokkal jobb eredményre számíthat.

Figyelemre méltó, hogy a Zöldek (B’ 90/Die Grüne) továbbra is milyen erősek Baden-Württemberg tartományban, Németország második legtöbb szavazójával rendelkező tagállamában, ahol 2011 óta Winfried Kretschmann (Die Grünen) vezette Zöldek-SPD koalíció működik. Itt a zöldek országos népszerűségének háromszorosát mérik a közvélemény-kutatók.

Míg a másik két, most választó német államban a Bündnis 90/Die Grünen gyengébb szereplés esetén akár még frakció nélkül is maradhat.

Az FDP-nek, a német nemzeti-liberális pártnak – az általam sokszor emlegetett, szövetségi szintről történő 2013-as kiesésük után – most úgy fest két tartományban mindenképpen lesz parlamenti képviselete, és a harmadikban sem reménytelen az 5%-os választási küszöb teljesítése.

A 2013-ban létrejött, ultra-konzervatív, egyes kérdésekben – pl. menekült válság – szélsőséges nézeteket képviselő Alternative für Deutschland (AfD) bejutása mindhárom tartományban biztosnak látszik. Az Alternatíva Németországnak azok után, hogy az előző, 2013-as szövetségi parlamenti választásokon hajszál híján nem került be a Bundestagba, mostanra megduplázta fél ével ezelőtti – jellemzően küszöb feletti – népszerűségét. Most két tartományban is ennek a 10 százalék körüli népszerűségnek a letükrözésére számíthatunk, miközben Sachsen-Anhaltban ennek akár a dupláját is kaphatja a párt, egyes mérések szerint az adott tartományban közel 20%-on állnak. Az AfD tehát háromból három tartományban mindenképp biztos bejutónak számít.

Ellentétben a szélsőbaloldali Die Linke („A Bal”) adataival, várható eredményével. A két nyugat-német tartományban igen valószínűtlennek látszik a Linke bekerülése a törvényhozásba. Sachsen-Anhaltban viszont – szintén – 20% körül mérik a pártot. Ami néhány százalékkal kevesebb ugyan a 2011-es eredménynél, de még így is országosan kimagaslónak számít. Még akkor is, ha egy volt keleti tartományról beszélünk, és – a PDS-en keresztül áttételesen ugyan, de –  és a kelet-német állampárt, a SED utódpártjáról.

 

Legfrissebb német közvélemény-kutatási adatok (2016. márc.)

 

CDU*

SPD

Zöldek

FDP

Linke

AfD

Egyéb

Baden-Württemberg

27-30%

12-16%

32-33%

6-8%

3-4%

11-13%

3-4%

Rheinland-Pfalz

35-36%

32-36%

5-8%

5-7%

3-4%

9-10%

2-6%

Sachsen-Anhalt

29-32%

14-18%

5-6%

4-5%

19-21%

17-19%

4-7%

Országos (D)

32-36%

23-24%

10-11%

5-6%

9-10%

10-11%

4-6%

*Szövetségi szinten a CDU/CSU pártszövetséget együtt mérik.

(Adatok: Allensbach, Emnid, Forsa, Forschungsgruppe Wahlen, GMS, Infratest dimap, INSA)



Választási rendszerek a három államban

A most választó tartományok közül Baden-Württemberg választási rendszere lóg ki legjobban a sorból. Ez gyakorlatilag – az arányokat nem tekintve – megegyezik az 1949-es, első német szövetségi választások szisztémájával. A választópolgároknak egy szavazata van, amelyet egy klasszikus "(meg)személyesített arányos választási rendszer" adhatnak le, amely tulajdonképpen egy egyszerű többségi rendszer egyfajta kompenzációs listával. Az egy egyéni jelöltre leadott szavazatok alapján osztják ki a (listás) mandátumokat a választási küszöböt jelentő 5%-os szavazatmennyiséget elért pártok között. A törvényhozás létszáma 120 fő, ebből 70-et választanak direktben, egyszerű többséggel. 1996 óta 5 éves a parlamenti ciklus, azt megelőzően normál esetben 4 év volt.

Összefoglalva tehát: Baden-Württembergben egy erős szavazattal rendelkezik minden választó, nagy jelentősége van az egyéni jelölteknek, a rendszer azonban mégis vegyes, hiszen valamivel kevesebb mint a mandátumok felét lehet egyéni körzetből megszerezni, de a listás mandátumokat az egyéni jelöltekre adott szavazatok alapján osztják ki.

Sachsen-Anhaltban a szövetségi törvényhozáshoz hasonlóan (meg)személyesített arányos választási rendszer működik zárt listákkal. A képviselők nagyjából felét egyéniben, a másik felét pártlistákon választják. A választási küszöb 5%. Egy 2006 óta zajló, több lépcsős helyi reformfolyamat keretében – többek között – a tartományi parlament létszámát is csökkentik. A 2001-ben még (min.) 99 fős törvényhozás 2016-tól már csak (min.) 87 fős lesz, amelyből 43 képviselőt választanak közvetlenül, egyéni körzetekben. 2006-ig a tartományban a választási ciklus hossza a jelenlegi 5 évvel szemben 4 év volt.

1987-ig tisztán arányos, listás rendszer működött Rheinland-Pfalzban, azóta itt is vegyes szisztéma van, (meg)személyesített arányos választási rendszer működik zárt listákkal. Vagyis a tartomány polgárainak két szavazatuk van, egyet adhatnak egyéni jelöltre, egyet pártlistára. A mandátumszerzéshez a pártoknak itt is el kell érniük az 5%-os szavazatarányt. A törvényhozás (min.) 101 főből áll, ebből 51-et osztanak ki egyéni körzetekben. A törvényhozási ciklus itt is 5 év.

 

Első becslések...

Hivatalosan 18 órakor mindenhol véget ért a szavazás.

 

CDU

SPD

Zöldek

FDP

Linke

AfD

Baden-Württemberg

27,5%

12,8%

32,1%

8%

-

12,5%

Rheinland-Pfalz

32,5%

37,3%

5,4%

6,2%

-

10,8%

Sachsen-Anhalt

29,2%

11,6%

5,4%

5%

16,9%

22,8%

(Forrás: ARD-ZDF)

 

Előzetes választási eredmények

Igen magas részvétel mellett zajlottak mindhárom tagállamban a választások. Baden-Württemberg és Rheinland-Pfalz tartományokban egyaránt 70,4%-os (!) volt a részvétel, Sachsen-Anhaltban 61,1%. 

 

CDU

SPD

Zöldek

FDP

Linke

AfD

Egyéb

Baden-Württemberg

27%

12,7%

30,3%

8,3%

2,9%

15,1%

3,7%

Rheinland-Pfalz

31,8% 36,2% 5,3% 6,2% 2,8% 12,6% 5,1%

Sachsen-Anhalt

29,8% 10,6% 5,2% 4,9% 16,3% 24,2% 9,1%

 (Forrás: Landeswahlleiter)

Ha összehasonlítjuk az elmúlt hetekben készült felméréseket, illetve az előzetes eredményeket, láthatjuk, hogy nem történt nagy meglepetés, viszonylag jól sikerült "megjósolni" az erőviszonyokat.

A címben azt írom, hogy változóban a pártrendszer. A mostani három választás legnagyobb jelentősége ugyanis véleményem szerint ebben rejlik. Amely megállapítás mind a most választó tartományok tekintetében – részben a most történteknek köszönhetően –, mind szövetségi szinten igaznak látszik.

Az AfD bekerülése, illetve általános megerősödése nem csak azért jelent változást, mert ezáltal – legalább – eggyel több párt került be mindegyik törvényhozásba, hanem azért is érdekes, mert rengeteg eddig passzív szavazót, általában "nem szavazót" sikerült megmozgatniuk. A több tekintetben érvényes rendszer-, illetve elit ellenességük jól érvényesül populista, sok tekintetben igen egyszerű válaszaikkal. Amely "tünet együttesre" a régebbi, bevett pártok jelenleg még nem találják az ellenszert. Néhány éven belül eldől majd, hogy az AfD megerősödése csupán időleges jelenség, vagy egy új korszak hajnalát jelenti, legyen szó akár AfD, akár más szélsőséges pártok hosszabb távú parlamenti jelenlétéről. A következő években azonban mindenképpen hatással lesz a pártrendszerre(ekre), illetve a német politikára általában is, az AfD mostani és következő időszakbeli szereplése. Ahogy a párt 24 százalék feletti eredménye Sachsen-Anhalt tartományban máris alaposan megnehezítette az ottani kormányalakítást.

Az FDP három tartományból kettőben magabiztosan tudta átlépni az 5%-os küszöböt. Baden-Württembergben ráadásul 8,3%-kal, – az előzetes eredmények szerint – a harmadikban, Sachsen-Anhaltban is csupán 0,1% hiányzott a sikerhez. Ez az eredmény nem csak a párt további helyzetére, jövőjére, de ezzel összefüggésben a pártrendszerekre is jelentős hatással lesz. Mind a tartományok, államok, mind pedig a szövetségi szinten. Egyre jobban lehetségesnek látszik az is, hogy a német alsóházban (Bundestag) a CDU/CSU pártszövetség visszakaphatja potenciális koalíciós partnerét, ami önmagában is fontos tényezőt jelentene a dolgok alakulására nézve.

Mind a német, mind a magyar sajtóban elsősorban a CDU visszaeséséről írnak, beszélnek a most vasárnapi választások kapcsán. A migráns válságnak szerintem is komoly befolyása volt az eredményekre, azonban azt is látni kell, hogy gyakorlatilag – ha más-más hangsúllyal is, de – a bevett pártok mind támogatták, támogatják Németország jelenlegi befogadó politikáját. Ezt láthatjuk is a számokban. Az SPD két tartományban is katasztrofális eredményt ért el. De arról sem szabad megfeledkeznünk, hogy például a Baden-Württemberg tartományban nyertes zöldek talán a legnagyobb támogatói a menekültek befogadásának. Mégis győzni tudtak. Tehát, ha precízek akarunk lenni, akkor a CDU nem saját tartományi eredményeihez viszonyítva (Baden-Württemberg 2011:39% 2016:27%, Rheinland-Pfalz 2011: 35,2% 2016:31,8%, Sachsen-Anhalt 2011:32,5% 2016:29,8%) szenvedett nagy vereséget, hanem a 2013 szeptemberi, szövetségi szinten, tehát a Bundestagwahl során szerzett 41,5%-hoz képest.

Előzetes eredmények, mandátumarányok, nyereségek és veszteségek:

Baden-Württemberg

(Forrás: tagesschau.de)

Rheinland-Pfalz

 (Forrás: tagesschau.de)

Sachsen-Anhalt

(Forrás: tagesschau.de)

 

 Mandátumszámok a három tartományi törvényhozásban:

osszesitve_201603.png

(Forrás: Landeswahlleiter)

 

Figyelembe véve, hogy a pártok meg sem közelítették az abszolút többséget, illetve, hogy az AfD, valamint a Linke nem kormányképes, így hosszú kormányalakítási folyamatokra számíthatunk. Amely keretében szinte bármilyen színezetű, összetételű kormányok alakulhatnak, a mandátumszámok függvényében.

Talán legnagyobb esélye a maradásra Winfried Kretschmann Baden-Württemberg-i zöld miniszterelnöknek van. De itt a CDU is mindent megtesz, hogy inkább CDU-SPD-FDP kormány alakuljon. Rheinland-Pfalzban pedig pont a Grünen nagyszámú mandátumvesztése okoz gondot, az SPD-Zöld kormány – egymagában – semmiképpen nem folytathatja munkáját. A legnagyobb a tanácstalanság Sachsen-Anhalt tartományban. Az SPD itteni összeroppanása miatt a nagykoalíció folytatására nincs esély, az FDP egyedül – egy tízed híján – itt nem jutott be, a két kormányképtelen politikai erő, a szélsőbal Linke továbbra is viszonylag nagy mandátumszámmal rendelkezik, a szélsőjobb AfD pedig itt érte el eddigi legjobb eredményét.
Jelenleg az AfD már a 16-ból 8 tartományban jelen van törvényhozási szinten is, a legközelebbi német választások szeptemberben lesznek, először Mecklenburg-Vorpommern tartományban majd Berlinben.  

 

2-poster.jpg

Baden-Württemberg (2016)

 

Címkék: EU Politika Németország Külföld Választás Bevándorlás CDU SPD FDP Kereszténydemokrata AfD Die Linke Német tartományok

 

Február van. A jelenleg 34-35%-on álló CDU – a felmérések szerint – szeptember óta 5-9% között veszített népszerűségéből. Az FDP két hónapja stabilan az 5%-os küszöb felett van, több intézetnél hat százalékon mérik, az AfD pedig a nyár vége óta megkétszerezte népszerűségét, tíz százalék felett van. 2016. március 13-án (vasárnap) három német tartományban (Baden-Württemberg, Rheinland-Pfalz illetve Sachsen-Anhalt) tartanak egy időben törvényhozási választásokat.


bundeslaender-deutschland.gifEz jó lehetőséget biztosít számunkra – részben a tartományok földrajzi elhelyezkedése végett is – ahhoz, hogy majd jobb képet kaphassunk a Németországban országosan zajló politikai folyamatokról. De a három választás komolyan befolyásolja majd az ottani polgárok életét, illetve nagy hatással lehet az FDP és az AfD jövőbeni sorsára is.

Másfelől a tavaszi választások lehetséges, hogy egy igen szélsőséges pillanatképet (?) rögzítenek majd. Hiszen itt nem helyhatósági (önkormányzati) választásokról van szó, hanem az állami, tartományi parlamentek képviselőit választják meg. A menekültválság pedig komoly politikai téma Németországban (is). Abban az országban, ahová messze a legtöbb menekültet fogadták be eddig Európában. Nem minden német állampolgár teljes megelégedésére. Ez a – mondhatni – globális esemény némileg megbolygatta az elmúlt hónapokban a német pártok támogatottságát. Nemcsak szövetségi, de tartományi szinten is.

Vizsgáljuk meg először röviden, hogy a három parlamentben milyenek voltak eddig az erőviszonyok. Majd nézzük meg több kutatóintézet jelenlegi adatait, a három államra vonatkozóan.  Ez után tekintsük meg az Alternative für Deutschland (AfD) utóbbi hónapokban mért pártpreferencia adatait. Végül vizsgáljuk meg az FDP helyzetét.

 

 

Tartományi törvényhozások (2011 márciusa)

Baden-Württemberg

1024px-landtagswahl_baden-wurttemberg_2011_sitzverteilung-01.jpgCDU 60 mandátum, Zöldek 36 - SPD 35 mandátum, FDP 7 mandátum

Rheinland-Pfalz

400px-sitzverteilung_landtag_rheinland-pfalz_2011.pngSPD 42 mandátum, CDU 41, Zöldek 18 mandátum

Sachsen-Anhalt

landtag_sachsen-anhalt_2011_36005.jpgCDU 41 mandátum, Baloldal (Die Linke) 29, SPD 26 illetve Zöldek 9 mandátum

 

CDU (kereszténydemokrata), SPD (szociáldemokrata), B'90/Die Grünen (zöldbaloldal),
Die Linke (demokratikus szocialista), AfD (nemzeti-konzervatív, jobbpopulista), FDP (nemzeti-liberális)

 

Közvélemény-kutatási eredmények: Baden-Württemberg (2014 nov. - 2016 jan.)

kutatas_baden-wurttemberg_650.png(Forrás: wahlrecht.de)

Közvélemény-kutatási eredmények: Rheinland-Pfalz (2014 nov. - 2016 jan.)

kutatas_rheinland-pfalz_650.png(Forrás: wahlrecht.de)

Közvélemény-kutatási eredmények: Sachsen-Anhalt (201 aug. - 2016 jan.)

kutatas_sachsen-anhalt_650.png(Forrás: wahlrecht.de)

 (Alul szürkével a 2011-es választási eredmények)

 

Kutatási eredmények a szövetségi szintre vonatkozóan (2016 január)

kutatas_szovetsegi_650_1.png

(jobbra, szürkével a 2013-as Bundestagswahl eredményei)


Utaltam már a német ultra-konzervatívok, az AfD (Alternative für Deutschland) megerősödésére. Amely növekedés ha átmenetinek mutatkozik majd, – vagy esetleg hosszabb távúnak – akkor is ezen a három megmérettetésen tekintélyes számú mandátumot biztosíthat, önálló frakciót mindhárom tartományban a szélsőjobboldali párt számára. Meglátjuk majd pontosan milyen eredményeket kapunk, illetve utána, hogy az AfD erősödése folytatódik-e. Jelenleg az Alternatíva Németországnak a tizenhatból 5 állam parlamentjében vannak képviselői. Márciustól már a tartományok felében ott lesznek. A népesség szempontjából is az ország harmadik legnagyobb tartományában, Baden-Württembergben 15-18 mandátumot, Rheinland-Pfalz tartományban 10-11, illetve Sachsen-Anhaltban 18-20 helyet szerezhetnek az AfD jelöltjei a mostani erőviszonyok alapján.

Az FDP, a német nemzeti-liberálisok a 2013-as szövetségi szintről történő kiesésük után jó két évvel még most is ott vannak a 16 tartományból 7 parlamentjében. Most három olyan területen lesznek választások, ahol viszonylag jól állnak a polgári liberális politikusok. Igaz, a legutóbbi, 2011-es választások eredményeképpen a három tartományból csupán egy törvényhozásában foglalhattak helyet a párt képviselői. Azonban most úgy fest, hogy most az FDP-nek mind a három helyen komoly esélye van a mandátumszerzésre. Két parlament esetében ez biztosnak is tűnik. Két "győzelem", vagyis sikeres mandátumszerzés komoly fegyvertényt, alapot jelenthetne a későbbiekben a párt számára a 2018-as szövetségi választások tekintetében. Igaz, az  a Bundestagswahl még relatív messze van, de a márciusban megszerzett parlamenti helyek pozitív üzenetet, illetve fontos új megszólalási, szereplési lehetőséget biztosíthatnak az FDP számára.

A liberális párt a 2013-as bukás után sokáig 4-5 százalék között vergődött, de volt hónapokig 3%-on is. Előző február óta, tehát egy éve mérik újra stabilan 5%-on, illetve a fölött. Az AfD számai kicsit másképp alakultak az elmúlt jó két évben. Azok után, hogy a párt 2013 szeptemberében 4,7%-os eredménnyel nem tudott bekerülni a szövetségi törvényhozás alsó házába (Bundestag), rögtön a választást követő időszakban 5% felett tudta stabilizálni népszerűségét.

De az Alternatíva Németországért (AfD) valódi megerősödését – a közvélemény-kutatók véleménye szerint – az utóbbi negyedév hozta meg igazán. Jól megfigyelhető, hogy az "ultra-konzervatív" párt az országba érkező menekültek számának növekedésével párhuzamosan hogyan lett egyre népszerűbb. (2016. január, országos: AfD 10-13% között.)

Kérdés, hogy ez a növekedés a következő 5 hétben hogyan folytatódik, és hogy az adott tartományokban majd a valóságban mennyi mandátumra váltható.

 

 Baden-Württemberg

A legutóbbi választások, illetve a jelenlegi felmérések adatai (%)

Időpont

CDU SPD Grüne FDP Linke AfD Egyéb
Landtagswahl 2011 39% 23,1% 24,2% 5,3% 2,8% - PIR 2,1, REP 1,1, egyéb 2,4
2016. január 34-35% 13-15% 28-29% 6-6,5% 2,5-3% 10-11,5% 3%


A számokból láthatjuk, hogy míg az SPD komoly visszaesést szenvedhet el 2011-hez képest, addig a CDU ebben a tartományban is több százalékot veszített ugyan nyár eleje óta népszerűségéből, azonban az előző választás eredményeihez képest várhatóan javítani fog. Különösen érdekes kérdés, hogy az SPD prognosztizálható gyenge szereplése mellett, a zöldek akár 4-5%-os erősödése elegendő lesz-e az B'90/Grüne-SPD koalíció fennmaradásához. A nemzeti-liberális FDP ebben a tartományban biztos bejutónak tűnik, 6% felett. A Linke itt messze van a küszöbtől, az AfD viszont bőven hozza az országos átlagot.

 

Rheinland-Pfalz 

A legutóbbi választások, illetve a jelenlegi felmérések adatai (%)

Időpont

CDU SPD Grüne FDP Linke AfD Egyéb
Landtagswahl 2011 35,2% 35,7% 15,4% 4,2% 3,0% - FW 2,3, Piraten 1,6, egyéb 2,5
2016. január 37-38% 31% 7-9% 5% 5% 8-9% FW 2, egyéb 3


Ebben a nyugati német tartományban két nagy változásra is számíthatunk március közepétől. Úgy fest, hogy a három párti törvényhozásból nemsokára akár hat párti is lehet. Hiszen az AfD biztos bejutónak számít, és az FDP, valamint a Linke is esélyes az 5%-os választási küszöb teljesítésére. A CDU visszaesése, és annak mértéke megfelel az országos tendenciának. (Viszont itt 43%-ról indult lefelé.) Az SPD itt jóval erősebb az országos átlagnál. Viszont, a mostani adatokat nézve nem tűnik valószínűnek, hogy a jelenlegi – szociáldemokraták és zöldek alkotta – tartományi kormány folytathatná a munkát a következő 5 éves parlamenti ciklusban. A tartományi kormány színezetét elsősorban az FDP és a zöldek eredménye, mandátumszerzése fogja eldönteni. De fontos szempont lehet végül az is, hogy a CDU veszít-e még, és ha igen, mennyi szavazót március közepéig...

 

Sachsen-Anhalt

A legutóbbi választások, illetve a jelenlegi felmérések adatai (%)

Időpont

CDU SPD Grüne FDP Linke AfD Egyéb
Landtagswahl 2011 32,5% 21,5% 7,1% 3,8% 23,7% - NPD 4,6, FW 2,8, egyéb 3,9
2016. január 33-35% 15,5-19% 5-6% 3% 19-23% 13,5-15% 4-6%


Sachsen-Anhalt tartományban másfél hónappal a választás előtt úgy látszik, hogy a parlament jelenlegi pártjai közül egyedül a CDU-nak sikerül javítani 2011-es szereplésén. Azonban valószínű, hogy így is marad a tartományban továbbra is a CDU vezette nagykoalíció. Hiszen gyakorlatilag nincs, nem látszik más alternatíva: az SPD és a Zöldek párhuzamos gyenge számai arra engednek következtetni, hogy egy új SPD-Grüne kormány létrejötte most igen valószínűtlennek tűnik, a zöldeket már gyakorlatilag a kiesés veszélye fenyegeti. A Linke és az AfD – mind két szereplő esetében elég magas várható mandátumszám mellett – nem kormányképesek. Tehát, itt, ebben az államban 2016 márciusa után is a CDU-SPD közös kormányzásának folytatása a legvalószínűbb lehetőség.

 

Meghatározó lehet a – többi, jövőbeni választásokat is befolyásoló – mostani voksolás, amelynek eredménye fontos jelentőséggel bír a kormánypártokra nézve is. Hiszen, egyszerre három féle összehasonlítási alapot is kapunk egy nap alatt, amely segítségével jobban feltérképezhető lesz a CDU – valószínűsíthető – visszaesésének mértéke, minősége.

2016 szeptemberében következik a Mecklenburg-Vorpommern-i (Mecklenburg-Elő-pomeránai), illetve Berlini törvényhozás tagjainak választása. De ezekről majd később.

A mostani választás nem belpolitikáról fog szólni. Legalábbis nem elsősorban. A menekültválság politikai hatásai fognak megmutatkozni, – a német társadalom politikai reakciója – szavazatok formájában. Márciusban eldől majd, hogy mindenek milyen hatása lesz a CDU-ra, és hogy ezzel összefüggésben mennyire tud megerősödni az AfD. Az is kulcskérdés lehet, hogy az FDP-nek hány tartományban sikerül majd frakciót alakítania 2016-tól, a mostani három parlamenti választás következtében. Ennek a későbbiekben – ahogy már jeleztem – meghatározó hatása lehet arra nézve, hogy a 2018-as szövetségi választásokon sikerül-e majd újra visszakerülniük a Bundestagba.

(A közölt kutatási eredmények – értelem szerűen – a pártot választó, biztos szavazók adatait tartalmazzák.) 

Címkék: EU Politika Németország Demokrácia Külföld Pártok Választás Bevándorlás Globalizáció Német tartományok

Paul Lendvai: „Orbán éve”

 2015.12.29. 14:56

 

A Medián független közvélemény-kutató intézet két legfrissebb felméréséből, illetve saját budapesti tapasztalataimból tudok következtetni azokra az okokra, amiért az 52 éves kormányfő, Orbán Viktor hatalompolitikai értelemben nem csak hazájában, de Európában is a legsikeresebb politikusnak, 2015-ben az „év emberének” tekinthető.

lendvai_aspx.jpgAz hogy a kormánypárt, a Fidesz tisztújító-kongresszusán pártelnökként megkapta 1174 delegált szavazatát a lehetséges 1777-ből, az csak egy kis töredéke sikerének. Sokkal többről van szó. Hiszen az első kutatás azt mutatja, hogy ez idő tájt a Fidesz, másfél évvel az utolsó parlamenti választások után 51 százalékkal a biztos szavazók, és 34 százalékkal a teljes népesség körében megkérdőjelezhetetlenül uralja a magyar politikát. 2014 novembere óta 8 százalékponttal növekedett a párt támogatottsága, és 32 %-ról 48%-ra ugrott Orbán népszerűsége.


A kibékíthetetlen baloldali fantom-ellenzék megállíthatatlanul elhal. A szélsőjobboldali veszélyt, a Jobbikot, ha időlegesen is, de sikerült izolálni. Magasan a legerősebb ellenzéki párt maradt ugyan, de visszaesést kellett elkönyvelniük 13-ról 16 százalékra az elkötelezett szavazók körében.

Ezek az adatok azért meglepőek, mert Orbán nem egészen egy éve tömegdemonstrációk hatására volt kénytelen visszavonni egy internetadót, és a Fidesz korrupciós vádak miatt elvesztett két időközi választást is, ahogy ezekkel együtt kétharmados többségét is. De ez mind tegnapi hónak tűnik, már mind a múlté.

hatarzar1.png

Orbán újra tanúbizonyságot tett politikai érzékéről. A globális menekült-krízis kapcsán már 2015 júniusában masszív kommunikációs kampányba kezdett, a muszlim menekültektől való félelemre és elutasítottságra játszva. Magyarország 449.199 illegális határátlépést számlált a nyár végéig, de a kerítés megépítésével, könnygáz bevetése után, majd a menekültek tovább szállításával sikerült a szeptemberi 141.858 főről novemberre 1729 főre redukálni az érkezők számát. Hiába kérte az Európa Tanács, az ENSZ-menekültügyi főbiztossága és az EBESZ a Magyar Kormányt, hogy ne bélyegezze a menekülteket „bűnözőknek, megszállóknak és terroristáknak”.

A magyarok (és a szlovákok, csehek és lengyelek) egységes elutasító álláspontjával hiába áll szemben Angela Merkel német és Werner Faymann osztrák kancellár, a magyarok 87 százaléka támogatja a kormányzati lépések irányát (még az író Konrád György is). 77% véli úgy, hogy a menekültek befogadása egészségügyi kockázatokkal és a terrorista veszély növekedésével jár.

Orbán számításai nemzetközi viszonylatban is bejöttek. Joggal hivatkozhat arra, hogy olyan szociáldemokraták által kormányzott országok, mint Szlovákia és Csehország, és különösképpen a jobboldali Kaczynski Lengyelországa példaképnek és éllovasnak tekintik.

(Fordítás: Bajkó-Sokoray)
Forrás: Der Standard (Paul Lendvai, 28.12.2015)
[ http://derstandard.at/2000028193263/Orbans-Jahr ]

Címkék: Orbán Magyarország EU Politika Demokrácia Választás Merkel Bevándorlás Paul Lendvai Korrupció Konzervatív Globalizáció