Mi lenne, ha kisebb lenne a korrupció? Csak játsszunk el a gondolattal…
És itt álljunk is meg egy kicsit. Mert ez nem ma kezdődött. Nem is három éve. Sőt én még a „8 évezést” is kihagynám. Lehet, hogy valamikor ott kezdődött, amikor a szocializmusban a nagy közösből mindenki, vagy sokan hazavittek egy kicsit, csak egy keveset… Lehet, hogy előbb kezdődött. Ezt most ne firtassuk.
Próbáljunk arra koncentrálni, hogy mi a megoldás, hogy mit kéne tenni, hogy kisebb legyen. Hogy ne lopjanak annyit. A Transparency International szerint minden 10. adóforintot így vagy úgy, de ellopják. Szerintem többet.
Fontos megjegyezni, hogy ők elsősorban, mármint a TI a korrupció érzékelését vizsgálják. Hiszen nehéz is ott lenni amikor átadják a táskákat, megírják a kamu vagy manipulált szerződéseket, vagy baráti alapon, pénzért, vagy éppen pártutasításra döntenek egy pályázatról…
Hogy miért fontos ez? (Költői kérdés. Mégis érdemes kicsit kifejteni.)
Csak nagyvonalakban. Azért, mert 600.000 gyermek él a szegénységi küszöb alatt. Ebből olyan 40-50.000 rendszeresen éhezik! Mert nagy a munkanélküliség. Még akkor is ezt írom, ha évek óta, mondhatni másfél évtizede azon versengenek kormányaink, hogy mennyi munkahelyet teremtettek… És fogadok egy sörben – ha éppen úgy alakul, akkor inkább borivó vagyok –, hogy a másként „hasznosított” forintokból munkahelyeket is lehetne létrehozni… Ha másképp nem, az alulfinanszírozott oktatási rendszeren keresztül! Komoly, versenyképes (sic!) tudás, alapműveltség átadásával.
Fontos azért is, mert havonta több tízezer honfitársunk, elsősorban fiatalok hagyják el hazánkat, mert nem látnak olyan jövőt maguk előtt, amiért érdemes maradni… (Nem bírom megállni nagyon magánjellegű megjegyzések nélkül: mi akkor is itt maradunk, ha a gyerekeinkkel zsíros kenyéren kell élnünk. Ez egy igen komplex kérdéskör.)
Tehát sokan elmennek, ami komolyan kapcsolódik egy másik fontos témához: azon demográfiai katasztrófához, amely felé sebesen rohanunk. Túl kevés gyermek születik. Még európai viszonylatban is! És ennek nemcsak a nemzeti kockázatközösségre lesznek, vannak következményei, de mindennapi gazdasági tekintetben is. Tömören: ha nincs elég gyermek, bizonyos ágazatokban, bizonyos területeken még tovább nő a munkanélküliség. És egyre kevesebb dolgozó honfitársunk lesz, így egyre kevesebb ember, aki nyugdíjjárulékot fizet, és így kisebbek és kisebbek lesznek a nyugdíjak. 2050-re 2 és fél nyugdíjas jut egy munkavállalóra!
Folyamatosan nő a szegénység. Egyre nagyobbra nyílik az a bizonyos olló. Tehát egyre többen csúsznak le, és nagyobbak lesznek a társadalmi különbségek. És folytathatnám.
De hogy jön ide a korrupció? Ha az eddig leírtakból nem volna egyértelmű…
Oktatásra költjük az állami költségvetés 6,5-7%-át, az egészségügyre 4-4,5%-át, és például honvédelemre kb. 1,4 %-át…
Nem jut elég pénz fontos feladatokra, innovatív, a jövőbe mutató dolgokra, tervekre! Mert ellopják. Eltűnik. Például a már említett oktatás kulcskérdés! Minden ott kezdődik. Ha nem lesz több pénz iskoláinkra, egyetemeinkre akkor a helyzet csak romlani fog!
Mit lehet tenni? Így „átlagemberként”… Nem szabad részt venni benne! És ha tapasztaljuk, be kell jelenteni! Nem szabad közömbösnek maradni.
A mentalitáson kell változtatni. Szeretnék végre látni – részben nyugati mintára – egy olyan pályázati rendszert, melyben a pályázók nem azonosíthatóak! Melyben nem tudhatja az elbíráló, hogy kinek a pályázata van előtte. Azért, hogy szakmai alapon történjenek a döntések. S ne másképp. Tessék nevek, cégnevek, intézmények megnevezése helyett VONALKÓDOKAT használni. Számok nélküli vonalkódokat.
Ezen felül?! Nem ártana a mostani politikai elitet – mely részben űzi, részben tolerálja a korrupciót – végre elküldeni, nyugdíjba küldeni! Ezek a politikusok 90%-ban a Kádár-rendszerben szocializálódtak. Nem tudnak, vagy nem akarnak túllépni az árnyékukon. Így még a jóindulatú kisebbség is tehetetlen.
Itt az ideje az új politikai nemzedéket – igen, a fiatalokat –, a mostani több mint 20 éve regnáló politikusok helyett a küzdőtérre engedni! Inkább őket választani!
Mert elég volt „a következmények nélküli országból”! Új mentalitás kell.
Kiemelkedően fontos anyag a témával kapcsolatban, a Sólyom László köztársasági elnök által létrehozott Bölcsek Tanácsának, többek között Lámfalussy Sándor, Eva Joly, Csermely Péter és Fodor István nevével fémjelzett – elsősorban az oktatással foglalkozó – munkája, amely egy "A korrupció ellen" című fejezetet szentel a témának, amely nem csak a problémákat veti fel, hanem megoldásokat is kínál.
Bölcsek Tanácsa Alapítvány - Szárny és Teher:
http://mek.oszk.hu/07900/07999/pdf/szarny_es_teher.pdf
